H-7634 Pécs, Bázis köz 1.

Cg- 02-09-070161

Adószám: 13528520-2-02

Email cím: istvan.wilhelm@besel-schwaeller.hu

I. ÁSZF Tárgya és Hatálya

Jelen általános szerződési feltételek alkalmazandók a Megrendelő és Vállalkozó viszonyában, ez szabályozza a felek jogait és kötelezettségeit.

Jelen általános szerződési feltételek minden jövőbeni eseti szerződésre kiterjednek a Felek között, abban az esetben is, ha ez az eseti szerződésben kifejezetten nem kerül rögzítésre. Ha a Megrendelő a megrendelésében jelen általános szerződési feltételektől eltérő tartalmú megrendelést küld, abban az esetben is jelen ÁSZF rendelkezései irányadóak. Jelen általános szerződési feltételektől eltérő feltételek csak és kizárólag abban az esetben érvényesek felek jogviszonyában, hogyha ez kifejezetten írásban Vállalkozó részéről küldött visszaigazoló emailben elismerésre került.

 

II. Szerződéskötés

Az eseti szerződések a Vállalkozó részéről történő írásbeli visszaigazolással jönnek létre.

II. 1. A megrendelés

A megrendelésnek tartalmaznia kell:

II. 1. 1. A leszállítandó termék megnevezését, leírását a műszaki paraméterek meghatározásával, a gyártáshoz szükséges rajzok (pl.: kapcsolási rajz), technológiai előírások, utasítások, a késztermékkel szemben támasztott teljesítendő paraméterek, azonosító szám megadásával,

II. 1. 2. A Megrendelő köteles az elkészítendő termékre vonatkozó szabványokról tájékoztatni a Vállalkozót, beleértve a célországban alkalmazandó előírásokat is, és az ezzel kapcsolatos dokumentációt Vállalkozó rendelkezésére bocsátani.

II. 1. 3. Megrendelő meghatározhatja azt, hogy a Vállalkozó a gyártást kizárólag a Megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagokból, segédanyagokkal, kellékekkel, eszközökkel stb. gyárthatja le, vagy Megrendelő meghatározhatja, hogy Vállalkozó milyen gyártótól és milyen módon szerezheti be ezeket. Vállalkozó haladéktalanul köteles értesíteni a Megrendelőt arról, hogy ha a beszerzés olyan akadályba ütközik, amely kihatással van a szerződés határidőben történő teljesítésére. Ilyen esetben felek egyeztetnek, hogy milyen alternatív forrásból szerezheti be a Vállalkozó a fentieket.

A II. 1. 1– II. 1. 3 pontban foglaltak a Megrendelő utasításának minősülnek.

II. 1. 4. A megrendelés és a visszaigazolás (együtt: szerződés) a Felek megadott email címeire történt megküldéssel történik.

II. 1. 5. Vállalkozó a megrendelést átvizsgálja és a lehető leghamarabb tájékoztatja Megrendelőt annak elfogadásáról vagy a szerződéskötéshez szükséges további egyeztetés szükségességéről. Vállalkozó visszaigazolásában tájékoztatja Megrendelőt a megrendelés elfogadásáról és a Felek előzetes egyeztetése után arról, hogy ezt milyen határidőn belül és milyen vállalkozói díjért vállalja, továbbá milyen teljesítési hellyel (nemzetközi fuvarparitás megadásával) és hogy a vállalkozói díjat milyen áfatartalom terheli. A visszaigazolásnak tartalmaznia kell, hogy a termék milyen módon és kinek a költségére kerül becsomagolásra, hogyan kinek a költségére történik a fuvarozás. Rendelkezni kell továbbra arról, hogy részszállítások lehetségesek-e.

II. 1. 6. Felek között az eseti szerződés végleges tartalommal azzal a gyártás paramétereit rögzítő emaillel jön létre, amelyben ezeket a Vállalkozó, Megrendelő részére visszaigazolja.

III. A szerződés értelmezése

Abban az esetben, ha az általános szerződési feltételek és az eseti szerződés tartalmában esetlegesen ellentmondás lenne úgy az eseti szerződésben foglaltak elsődlegesek a szerződés értelmezése során.

IV. A szerződés teljesítése

IV. 1. Gyártás

Vállalkozó a gyártást a szerződés létrejötte után kezdi meg. A Vállalkozó által készített terméknek meg kell felelnie a szerződésben foglaltaknak és a termékre vonatkozó szabványoknak. Vállalkozó köteles tájékoztatni Megrendelőt arról is, ha célszerűtlen, vagy szakszerűtlen utasítást ad. Amennyiben Vállalkozó észleli, hogy a szerződésben foglaltakat megítélése szerint nem lehet teljesíteni, úgy erről haladéktalanul köteles Megrendelőt tájékoztatni emailen (szerződés módosítási javaslat). Amennyiben ezen szerződés módosítási javaslatot a Megrendelő 5 munkanapon belül nem kifogásolja meg emailen, azt úgy kell tekinteni, hogy hozzájárult a szerződés módosításához.

IV. 2. Minőségellenőrzés

A Megrendelő jogosult a minőség biztosítása/auditálás érdekében a gyártást előzetesen egyeztetett időpontban ellenőrizni annak megzavarása nélkül.

IV. 3. Raktározás, biztosítás

Vállalkozó köteles a Megrendelő anyagait és tartozékait, valamint a késztermékeket elkülönítve tárolni és nyilvántartani, ezeket megfelelően raktározni és a megfelelő őrzésükről gondoskodni, és ezekre vagyonbiztosítást kötni. A szerződés teljesítése során fel nem használt alapanyagokkal és tartozékokkal a szerződés teljesítését követően el kell számolni. Vállalkozó a gyártáshoz jelen szerződés alapján birtokába került dolgokat nem használhatja fel a szerződéstől eltérő más célra, nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és másnak biztosítékként nem adhatja.

V. Árak és az ár megváltoztatásának joga

Az árak a Vállalkozó telephelyén meghatározott árak (ab WERK, at work) nettó árak, amelyeket a vonatkozó előírások szerint terhel általános forgalmi adó, és amelyek a csomagolás és fuvarozás költségét nem tartalmazzák.

Amennyiben a Vállalkozó a gyártási költségekre kiható lényeges körülményváltozást észlel, kezdeményezi Megrendelőnél a vállalkozó díj módosítását. Amennyiben a Megrendelő 20 munkanapon belül nem hagyja jóvá a díjváltozást, úgy a Vállalkozó jogosult a tevekénységének felfüggesztésére.

VI. Szerződésszegés

VI. 1. Mentesülés a szerződésszegése alól

Mindkét fél mentesül a szerződésszegésből eredő felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést, ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, amelyek valamely Fél teljesítését jelentősen megnehezítik vagy lehetetlenné teszik. (továbbiakban: vis maior) Felek ilyennek tekintik különösen az állami intézkedéseket, háborút, felkelést, mozgósítást, terrorcselekményt, blokádot, kiviteli és behozatali tilalmakat, sztrájkot, az alkalmazottak tömeges járványos megbetegedését, más üzemzavarokat (beleértve az IT rendszer tartós összeomlását), elemi csapásokat, szállítási zavarokat vagy lényeges alapanyagok, segédanyagok, üzemanyag és más anyagok beszerzési lehetőségeinek beszűkülését és hasonló eseményeket is.

A vis maior feljogosítja a Vállalkozót arra, hogy a teljesítést határidejét meghosszabbítsa a teljesítéshez szükséges ésszerű határidővel azt követően, hogy a vis maior megszűnt vagy arra, hogy a szerződés még nem teljesített részétől részben vagy egészben a Vállalkozó elálljon. Vállalkozó a vis maior megszűnését követően haladéktalanul köteles Megrendelőt értesíteni.

Fentiekre bármely fél akkor hivatkozhat, ha írásban értesíti a másik felet a vis maior tényéről és várható időtartamáról. Amennyiben a Megrendelő egyéb irányú írásos utasítást nem ad, a Vállalkozónak tovább kell törekednie szerződéses kötelezettségei teljesítésére, és alternatív lehetőséget keresni a teljesítés érdekében, amelyet a fenti körülmények nem gátolnak. A szállítás teljesítését Vállalkozó meghosszabbíthatja a teljesítéshez szükséges ésszerű határidővel azt követően, hogy a vis maior megszűnt vagy jogosult arra, hogy a szerződés még nem teljesített részétől részben vagy egészben elálljon. Ezen események bekövetkezése nem érinti az ezt megelőzően szállított termék ellenértékének megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket. Megrendelő, amennyiben a vis maior okozta akadályoztatás a 30 napot meghaladja, szintén elállhat a szerződéstől. Elállás esetén a Megrendelő köteles megtéríteni a Vállalkozó által elvégzett munka díját és a Vállalkozó által beépített saját anyag költségét.

VI. 2. Késedelem

VI. 2. 1. Vállalkozói késedelem esetén Vállalkozó kötbérrel tartozik minden teljes késedelmes hét után. A kötbér alapja a késedelemmel érintett áru értéke 0,25%-a, de legfeljebb 2,5%-a. Megrendelőt csak abban az esetben illeti meg kötbér, ha a bizonyítja, hogy késedelem folytán károsodás érte. A termék ára, mint a kártérítés alapja forgalmi adó, fuvarköltség és egyéb költségek nélkül értendő. A késedelem következményei alól mentesül Vállalkozó, amennyiben a Megrendelő részéről átadásra kerülő gyártási előfeltételek (a továbbiakban: előfeltételek), így különösen dokumentumok, utasítások, engedélyek, hozzájárulások, tervek, alapanyagok, kellékek segédanyagok beszállítása Megrendelő részéról nem vagy késedelmesen kerül teljesítésre, éspedig olyan mértékig, amilyen mértékben kihatással van vállalkozói teljesítésre megrendelői késedelmes teljesítés.

VI.2.2. Megrendelői fizetési késedelem esetén Vállalkozó előzetes értesítés alapján tájékoztathatja megrendelőt arról, hogy korábbi szerződésen alapuló fizetési kötelezettsége elmaradása esetén annak teljesítéséig felfüggeszti a folyamatban levő gyártást. 

Jelen szerződésből származó fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén:

A) az Unió területén történő értékesítés esetén az esedékességtől számítva a tartozás megfizetéséig késedelmi kamatot köteles fizetni, amelynek mértéke 2011/7/EU irányelv – a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről- ben került rögzítésre.

B) az Unió területén kívül történő értékesítés esetén az esedékességtől számítva a tartozás megfizetéséig évi 7 % késedelmi kamatot köteles fizetni. Ha az A. pontban megjelölt kamatláb mértéke emelkedik, úgy ez irányadó jelen pontban is.

Abban az esetben, ha a Megrendelő Vállalkozóval szemben fizetési késedelembe kerül, úgy valamennyi fennálló követelés azonnal esedékessé válik a Vállalkozó külön felhívása nélkül.

Megrendelői átvételi késedelme

Abban az esetben, ha kifejezetten Megrendelő kérésére történik a késedelmes szállítás, vagy határidőre az árut nem veszi át, úgy Vállalkozó raktározási költségei megtérítésére 2.3 EUR / nap / raklap költségtérítést kérhet.

Amennyiben a fizetési vagy átvételi késedelem eléri 30 napot, úgy Vállalkozó a folyamatban levő gyártást felfüggesztheti, amelyről köteles értesíteni Megrendelőt.

VI. 3. Hibás teljesítés

Megrendelő a termék áru átvételét jelentéktelen hiányosság miatt nem tagadhatja meg.

Abban az esetben, ha az áru átvételkor, vagy amennyiben a kárveszély hamarabb száll át megrendelőre akkor a kárveszély átszállásakor hibás, akkor a Vállalkozó saját választása alapján dönthet arról, hogy – saját költségén – kijavítja vagy kicseréli a terméket, vagy pedig újra legyártja.

Amennyiben a Vállalkozó a hibát nem vagy nem megfelelően küszöböli ki, akkor Megrendelő a szerződéstől elállhat, illetve csökkentheti a vételárat. 

A hiba kiküszöbölésével, a hibás teljesítés miatti elállással és az értékcsökkenéssel kapcsolatos igények az árú átvételétől vagy a kárveszély átszállásától számított 24 hónapon belül érvényesíthetőek.

A Megrendelő a hibás teljesítésre vonatkozó igényét haladéktalanul köteles közölni Vállalkozóval.

Megrendelő a díjra nézve visszatartási jogát hibás teljesítés esetén csak olyan mértékben gyakorolhatja, amely a hibás teljesítéssel arányban áll. Elévülés esetén visszatartási jogát Megrendelő nem gyakorolhatja.

Abban az esetben, ha a visszatartás a hibás teljesítés vonatkozó igény nem volt megalapozott, akkor a Vállalkozó jogosult ennek következtében nála keletkezett károk megtérítését kérni.

Megrendelő a Vállalkozónak a hiba kijavítására megfelelő határidőt kell, hogy biztosítson.

Nem állapítható meg a hibás teljesítés abban az esetben, ha a termék a szerződésben rögzített tulajdonságoktól csak csekély mértékben tér el és csekély mértékben befolyásolja a termék használhatóságát, továbbá a természetes elhasználódás és olyan károk esetén, amelyek a kárveszély átszállását követően a hibás vagy gondatlan termék kezeléssel, túlzott mértékű igénybevétellel, okoztak vagy pedig más olyan külső hatásra vezethetők vissza, amelynek következtében beálló hatással nem kellett számolnia Vállalkozónak a szerződés feltételeinek ismeretében, vagy nem reprodukálható szoftverhiba miatt keletkeztek vagy nem szakszerű változtatások, beépítés kiszerelés vagy nem megfelelő karbantartás következtében történt a termékben, vagy ha a termék a Megrendelő telephelyétől éltérő más helyre került elszállításra.

A Vállalkozó nem tartozik felelősséggel azon tevékenységekért, amelyeket kifejezetten a Megrendelő utasításai szerint végzett el. Továbbá Megrendelő elesik a szavatossági jogoktól, amennyiben nem bocsátja Vállalkozó rendelkezésére a gyártáshoz szükséges valamennyi előfeltételt, és a keletkezett hiba erre vezethető vissza.

A felelősség előző bekezdésben felsorolt kizárása nem alkalmazható abban az esetben, ha a termék hibáit Vállalkozó csalárd módon elhallgatta, nem tartotta be a tulajdonságokra vonatkozó garanciális feltételeket, továbbá élet, testi épség és egészség és megsértése esetén, ha ez szándékosan vagy súlyos gondatlanság miatt történt. 

VI. 4. Lehetetlenülés

Amennyiben a teljesítés lehetetlen úgy a Megrendelő kártérítést követelhet, kivéve, ha a lehetetlenülés nem Vállalkozó magatartására vezethető vissza. A fizetendő kártérítés azonban ebben az esetben nem haladhatja meg a 10 %-át azon rész szállítmány értékének, amelyre nézve megállapítható, hogy a lehetetlenülés miatt nem teljesíthető.

VI. 5. A kártérítés általános szabályai

Jelen ÁSZF hatálya alatt kötött szerződésből fakadó és szerződésen kívül okozott kár tekintetében, ha az ÁSZF eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a szerződésszegéssel vagy jogellenes magatartással szerződésen kívül okozott kár vonatkozásában Vállakozó felelőssége csak és kizárólag az alábbi esetekben áll fenn:

– Vállalkozó a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét súlyos gondatlansággal vagy szándékosan szegte meg

– Vállalkozó szerződésszegése következtében valamely személy élete, testi épsége vagy egészsége került megsértésre,

– Vállalkozó számára a helytállási kötelezettséget termékfelelősségre vonatkozó jogszabály írja elő,

– Vállalkozó kifejezett garanciavállalása esetén

– Vállalkozó csalárd magatartás esetén.

A szerződés lényeges feltételeinek megszegése estén a kártérítési kötelezettség csak akkor áll fent, ha a keltezett károk a szerződés típusának megfelelő szokásos és előre látható károk voltak. Egyéb dologi és személyi károkért is csak akkor felel Vállalkozó, ha ennek ezek bekövetkezésével általában számolni kellett.

Ez irányadó Vállalkozó teljesítési segédei és azok teljesítési segédei elleni megrendelői igények érvényesítése során; ugyanez vonatkozik Vállalkozó törvényes képviselőikre és szerveikre.

VI. 6. Kártérítés korlátozása

Mindazonáltal Vállalkozó felelőssége VI. 5. alattiesetekben is csak az alább megadott összeg erejéig, áll fenn éspedig dologi károk esetében 600 000 EURO/esemény illetve 1 200 000 EURO/év összeghatárig Európán belül. Vállalkozó köteles Megrendelőt annak kérésére azon biztosítási feltételekről (ideértve az igénybejelentés módját is) tájékoztatni, amely alapján a biztosító helyt áll Vállalkozó kártérítési felelősségéért, és Megrendelő a biztosítási feltételeknek megfelelően köteles a igényét bejelenteni. Felek a megrendelői kár rendezése során egymással kötelesek együttműködni.

VII. A szellemi tulajdonjog 

VII. 1. Megrendelő szellemi tulajdonjoga

Megrendelő kifejezetten kijelenti, hogy a megrendelés teljesítése a megrendelői utasítások alapján Vállalkozó részéről más harmadik személy szellemi tulajdonjogát nem sérti. Abban az esetben, ha utóbb mégis megállapítást nyer ez a körülmény úgy vállalja, hogy Vállalkozó valamennyi ezzel összefüggésben keletkezett költségét és kárát megtéríti és az ezzel kapcsolatos jogvita valamennyi költségét a költség felmerülésekor haladéktalanul megtéríti.

VII. 2. Vállalkozó szellemi tulajdonjoga

Vállalkozó valamennyi árajánlata, rajza és valamennyi olyan dokumentáció, amely a szerződés teljesítésével összefüggésben Megrendelő tudomására jutott a Vállalkozó szellemi tulajdonát képezi, és kizárólagos jogosultsággal bír ennek használatára és értékesítésére. Ezek a dokumentumok csak a Vállalkozó előzetes írásbeli engedélyével tehetők hozzáférhetővé más harmadik személyek számára és abban az esetben, ha Megrendelő részéről nem történik megrendelés úgy ezeket a dokumentumokat haladéktalanul vissza kell adni Vállalkozó részére, azzal, hogy erről semmilyen másolat nem készíthető.

VII. 3. Iparjogvédelmi jogok és szerzői jogok, jogszavatosság

Megrendelő köteles a harmadik személy részéről érvényesített igényt haladéktalanul írásban Vállakozóval közöli. Az esetleges jogsértésre nem tehet elismerő nyilatkozatot és a rendelkezésre álló jogvédelmi intézkedésekről – így többek között a megállapodás útján történő vita rendezésről – sem mondhat le. Amennyiben a Megrendelő a termék használatát megszünteti arra figyelemmel, hogy saját kárát csökkentse vagy más fontos okból, úgy köteles az igényt érvényesítő harmadik személlyel közölni, hogy ez nem jelenti az iparjogvédelmi/szerzői jog megsértésének elismerését.

A Megrendelő igényérvényesítése ki van zárva, amennyiben a jogsértés a Megrendelő magatartására vezethető vissza, a Megrendelő speciális előírásaiból, egy a Vállalkozó számára előre nem ismert módon történő termékfelhasználásból ered, vagy abból, hogy Megrendelő terméket megváltoztatta.

VIII. Kapcsolattartás

A felek között az értesítéseknek írásban, személyes átadással vagy megküldés útján kell megtörténniük a címzett részére a szerződésben megadott postacímre ajánlott levél vagy gyorsposta-szolgálat útján (mint pl. EMS, DHL stb.) vagy előzetesen megadott (a megrendelésben és visszaigazolásban megadott) e-mail címre történő megküldéssel vagy – változás esetén – egy olyan címre, amelyet a mindenkori szerződő fél írásban ajánlott levél vagy gyorsposta-szolgálatatás útján jelen szerződési pontra hivatkozással adott meg. Amennyiben valamelyik fél elmulasztja címe változásának bejelentését, úgy a korábbi megváltozott címére küldött értesítést – annak minden joghatásával együtt – részéről átvettnek kell tekinteni.

IX. Engedményezés 

Amennyiben a felek jelen ÁSZF-ben ettől eltérően nem állapodnak meg, felek nem jogosultak jelen szerződést vagy ebből egyes jogokat és kötelezettségeket a másik fél írásbeli hozzájárulása nélkül átruházni.

X. Beszámítás

A Megrendelő Vállalkozóval szemben követelését beszámítás útján csak és kizárólag abban az esetben érvényesítheti, ha ezt Vállalkozó nem vitatja vagy jogerős bírósági ítélet kötelezi ennek teljesítésére Vállalkozót.

XI. Visszatartási jog

Amennyiben a felek jelen ÁSZF-ben ettől eltérően nem állapodnak meg, Megrendelő részéről visszatartási jog csak abban az esetben gyakorolható, ha ez felek közt ugyanabból a szerződésből ered, és Vállalkozó a Megrendelő követelését nem vitatja vagy jogerősen megállapítást nyert.

Vállalkozó részéről, az előző pontban foglaltak esetén is az a követelés minősül nem vitatottnak, amelyet kifejezetten írásban elfogad.

XII. Tulajdonjog fenntartása

A szerződés alapján leszállított áru tulajdonjoga mindaddig Vállalkozót illeti meg, amíg az áru teljes vételára részére nem kerül megfizetésre, ugyanakkor Megrendelő jogosult a megrendelt áru tovább értékesítésére a szokásos üzleti tevékenysége keretén belül mindaddig, amíg nem kerül fizetési késedelembe Megrendelő, ugyanakkor nem jogosult azt az árut, amelynek ellenértékét még nem egyenlítette ki megterhelni vagy biztosítékként átruházni. Abban az esetben, ha az áru úgy kerül tovább értékesítésre, hogy annak tulajdonjogát még nem szerezte meg Megrendelő figyelemmel arra, hogy ő az ellenértékét az esedékességig nem fizette meg, köteles erről a körülményről vevőjét tájékoztatni és az ellenérték megfizetésének biztosítékaként a vevővel szembeni követelését Vállalkozóra engedményezni. Erre nézve Megrendelőt tájékoztatási kötelezettség terheli. Hasonlóképpen Megrendelő köteles felhívni Vevője figyelmét arra, hogy ha az árut vagy a beépített árut tovább értékesítik, úgy az erre vonatkozó vevői követelését Megrendelő Vevője az előző feltétel fennállása esetén köteles Vállalkozóra engedményezni a követelés teljesítésének biztosítékaként.

Megrendelő jogosult a tulajdonfenntartással érintett árut feldolgozni más dolgokkal egyesíteni (verbinden), elegyíteni (vermischen) és feldolgozni (verarbeiten), azzal a feltétellel azonban, hogy a Megrendelő köteles az ilyen módon létrejött új dologra nézve biztosítani, hogy erre nézve a tulajdonjogunk továbbra is kiterjed, oly módon hogy létrejött dologra Vállalkozónak résztulajdonjoga áll fenn, éspedig olyan mértékben, amilyen mértékben az egyesített, elegyített  vagy feldolgozott termék értékéhez a tulajdonjog fenntartással érintett áru értéke viszonyul, éspedig az egyesítés, elegyítés vagy a feldolgozás időpontjában.

Amennyiben az áru nem a Vállalkozó tulajdonában álló dologgal vagy dolgokkal kerül egyesítésre, elegyítésre vagy az feldolgozásra, úgy az engedményezésre vonatkozó rendelkezések erre is kiterjednek. Az engedményezés egyesítés, elegyítés vagy az feldolgozás estén olyan (nettó) összegig illeti meg Vállalkozót, amely az érintett termékre vonatkozóan részéről a számlában kiállításra került.

XIII. Kárveszély átszállás

A kárveszély a Vállalkozóról átszáll a Megrendelőre, amikor Vállalkozó Megrendelő részére a terméket készre jelenti és azt az elszállításra összekészítette vagy átvételre került. Amennyiben kifejezetten kéri Megrendelő, úgy az ő költségére Vállalkozó megrendeli a szállítást, azzal azonban, hogy a szokásos fuvarozási kockázatok ellen a Vállalkozó a Megrendelő költségére és veszélyére biztosítja az árut. A felek kifejezett írásbeli megállapodása esetén ettől eltérően úgyis megállapodhatnak, hogy a sikeres próbaüzem után száll át a kárveszély.

Ha a termék feladása, a termék átvétele, a próbaüzem vagy a termék összeállítása vagy szerelése a Megrendelőnek felróható okból következik be késedelmesen, úgy a kárveszély a késedelem bekövetkezésével átszáll a Megrendelőre.

XIV. Titoktartás

Egyik szerződő fél sem közölhet a másik fél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül harmadik személyekkel – sem írásban, sem szóban – olyan információkat, amelyek a felekre vagy jelen ÁSZF hatálya alatt kötött szerződésre vonatkoznak, vagy ezzel összefüggésben jutott a fél tudomására, vagy amelyek ennek során váltak számára hozzáférhetővé. Ez a kötelezettség ugyanakkor nem vonatkozik olyan információkra, amelyek jelen megállapodás aláírásának napján vagy azt követően (oly módon, amely nem minősül jelen szerződés valamely szerződő fél részéről történő megszegésének) vált vagy válik hozzáférhetővé, vagy abban az esetben, ha az információ felfedése az alkalmazandó jog alapján kötelező vagy valamely fél által jelen szerződésben meghatározott igény érvényesítése miatt szükséges.

XV. Részleges érvénytelenség

Abban az esetben, ha jelen ÁSZF vagy jelen ÁSZF hatálya alatt kötött szerződés egy vagy több rendelkezése valamely okból érvénytelen, jogellenes vagy nem végrehajtható lenne, úgy az érvénytelen, jogellenes vagy nem végrehajtható rendelkezés nem érinti a szerződés további rendelkezéseit, ha ezt a szerződésre irányadó jog lehetővé teszi, és ilyen esetben a szerződő felek megkísérlik, a rendelkezés célját – közös módosítás útján – akként elérni, hogy ez ne legyen érvénytelen, jogellenes vagy végrehajthatatlan.

XVI. Irányadó jog, Választottbíróság

Bármely vita elbírálására, amely a jelen ÁSZF-ből vagy jelen ÁSZF hatálya alatt kötött szerződésből vagy ezekkel összefüggésben, így különösen annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek az állami bírósági utat kizárják és alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság  kizárólagos és végleges döntésének azzal, hogy a Választottbíróság a saját Eljárási Szabályzata szerint jár el, az eljáró választottbírók száma 3, és az eljárás során az eseti szerződés nyelvét, amennyiben az magyar, angol vagy német, kell alkalmazni. A felek kizárják a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény IX. Fejezetében szabályozott eljárásújítás lehetőségét. A jogvita eldöntésére alkalmazandó anyagi jog a magyar anyagi jog, ide nem értve annak nemzetközi magánjogi szabályait. Felek kizárják az áruk nemzetközi adásvételéről szóló ENSZ egyezmény (Bécsi Adásvételi Konvenció) rendelkezéseinek alkalmazását.